Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Háztartás az egyetemen

2011.01.07
Háztartás az egyetemen Egy átlagos család költségvetése sok összetevőből áll. A gyerekek, a ház, a kocsi, a biztosítás, a számlák, a hitel, a nyaralás mind sokba kerül. A szülők azért dolgoznak, hogy gyermekeiket eltartsák és a megfelelő életkörülményeket biztosítsák nekik. Mikor még kicsi a gyerek, az oviért, a játékokért és a ruhákért kell fizetni, viszont minél idősebb lesz, annál több pénzbe kerül. A középiskola végéig a legtöbb kiadást a szülők fizetik, az egyetemi, főiskolai évek alatt viszont kénytelenek megtanulni a fiatalok, hogyan kell a pénzzel gazdálkodni. Ebben a fogalmazásban szeretném bemutatni hogyan gazdálkodnak napjainkban az egyetemisták, mire költenek, mennyit költenek, honnan tudnak pénzt szerezni. Az egyetemista életforma biztos gazdasági fellendülést jelent azokban a városokban ahol van hasonló intézmény. A fiatalok igényeit napjainkban sok különböző iparág szolgálja ki. Az ingatlanpiactól kezdve a szórakoztató üzletágig, rengeteg cég épül az egyetemek és főiskolák környékére, azért hogy szolgáltatásaikkal kielégítsék a hallgatók igényeit. Napjaink diákjai már nem „éheznek”, mint a régen, sőt sok tízezer forintba kerül neki havonta, hogy egyetemre járjanak és emellett még szórakozzanak is rendszeresen. Egy egyetemre kétféleképpen lehet bejutni. Az első módszer, hogy egyetemi hallgatók legyünk, az, hogy jól tanulunk, legalább mindenből 90%-os érettségit csinálunk, ebből min. egy emelt + egy nyelvvizsga és ha így elég sok pontot összeszedtünk, akkor felvettek minket államilag támogatott helyre, talán oda ahová szerettünk volna menni. Ez esetben az oktatás ingyen van, legalábbis addig amíg a jegyek garantálják az államilag finanszírozott helyet. A másik módszer az, hogy fizetünk a felsőoktatásért. Vannak iskolák, ahol már 150.000 Ft-ért is találunk szakokat és vannak olyanok ahol akár 1 millió forintot is elkérhetnek a tudásért. Az IBS-en 2500 euro/ félév (ez nagyjából 700 ezer Ft) a legmagasabb költségtérítésű szak, a SOTE-n 2009-ben 975 ezer Ft volt egy félév + 45.731 félévente a beiratkozási díj. Eltérőek a vélemények arról, hogy érdemes-e fizetni az egyetemekért, az viszont biztos hogy ahol drága a tandíj, ott a kapcsolatokat, a legjobb tanárokat és magának a szaknak az értékét fizetjük meg. Aki egy ilyen intézménybe jár, annak később biztos nem lesz problémája az elhelyezkedéssel. Ha egyetemre megy valaki, többnyire muszáj neki kirepülnie a biztonságos családi fészekből, mert a legtöbb település még nem rendelkezik főiskolával, egyetemmel. Persze vannak, akik nem mennek túl messzire otthonról, de ha mégis, akkor az adott városban szállást kell keresni. Az elszállásolásra több lehetőség is van. Az albérletben élő fiatalok, kicsit többet fizetnek mint azok a társaik, akiket felvettek koliba. Egy bérelt lakásban általában több egyetemista forma él, akik közösen fizetik a bérleti díjat és a rezsit. Egy másfél szobás albérlet Budapesten-en, a Mester utcában 50 ezer Ft + 40 ezer a rezsi + internet + közös költség, ez persze a legolcsóbb szállások közé tartozik a belvárosban. A legtöbb diákoknak kiadott albival sokszor még az is probléma lehet, hogy lerobbantak, régi bútorokkal, csöpögő csövekkel és ezért mindig van valami kis probléma, ami megnehezíti az ott élést és lehet még fizetni is kell érte. A legtöbb diáknak mégis muszáj albérletet keresnie, mert a kollégiumi férőhelyek szűkösek, csak a szociálisan rászorultak kapnak ezekben az intézményekben helyet. Havi költségvetés 2. -25000 albi -10000 rezsi -2500 internet -3000 közös költség -3850 BKV -12000 kaja -7200 cigi -16000 buli-heti 2 buli (lányoknak) -3000 fénymásolás, jegyzetek -1000 egy mozi -83550 összesen A szerencsésebbek, akiket felvettek koliba, talán olcsóbban megússzák a dolgot, bár ezért néha nagy árat fizetnek . Kollégiumot már lehet találni 8000 Ft-tól is akár. A kolikban nincs rezsi, közös költség, nincsen alsó szomszéd, aki hajnali kettőkor idegesen áll az ajtó előtt, hogy maradjunk csendben, mert ránk hívja a rendőrséget. A legtöbb koliban már van villany és fűtés is, helyenként meleg víz is található, a legfőbb kincs viszont ami ingyen van a koliban az internet kapcsolat, ami nélkül egy egyetemista nem tud élni. Vannak nagyon lepukkant kolik, ahol képesek 4-5 embert is összezsúfolni egy kis szobába,közös zuhanyzókkal, különböző kicsi és nagyobb élőlényekkel viszont aki szereti a társaságot és fontos neki a kollégiumi kapcsolati tőke, az találhat szépen felújított, kényelmes 2-3 ágyas kolikat is, ami lehet jobban megéri, mint egy albérlet havi 50000 Forintért drága fűtéssel egy 100 éves épületben. Az EKF-en Egerben, viszonylag könnyű bejutni a kollégiumba. Az iskola 3 kollégiummal rendelkezik. Ezek közül a Leányka Kollégium 3*2 fős apartman részekkel, ezekhez saját fűrdő, wc és konyha is tartozik és ez 13 ezer Ft havonta. Sajnos a legtöbb egyetemen nincs lehetőség ilyen kolihoz hozzájutni. Havi költségvetés 1. -9300 koli -5880 4 alkalmas hazajárás Bp-Gyöngyös -3850 BKV -12000 kaja-heti 3 ezer + anya főztje -7200 cigi-heti 3 doboz -16000 buli-heti 2 buli (lányoknak) -3000 fénymásolás, jegyzetek -1000 egy mozi -58230 összesen A legtöbb diák, annak ellenére mennyire élvezi az egyetemi életet, többnyire hazajár meglátogatni a családot, vagy ha másért nem is, azért hogy beszerezzen egy kis pénzt vagy kaját, amivel egy ideig kihúzza egyedül az új környezetében. Vannak akik busszal, vonattal esetleg stoppal próbálkoznak hazajutni. Bár diáknak lenni kedvezményekkel jár, mégsem olcsó a jegy. Budapestről egy közelebbi városba, pl. Gyöngyösre busszal hazajutni 735 Ft, vonattal másodosztályon 915 Ft. Sátoraljaújhelyre a vonatjegy legolcsóbban csak odafelé 2180 Ft. Ami havi 2 hazajárás esetén oda vissza már 8720 Ft. Sokan ezért ritkábban járnak haza, bár kérdéses hogy ez megéri-e mert ilyen esetben nem tudnak otthonról hozni főtt kaját, ami újabb kiadásokat eredményez. Budapesten a diákok nagy része BKV-vel jár. A BKV diákbérlet havonta 3800 Ft, ami nagyon jó árban van és ez lehetőséget ad arra, hogy Budapest eldugott külvárosi részeit is bejárhassák, ha kedvük tartja. Ennek ellenére a legtöbb diák szinte élvezi a bliccelést. A kevésbé szerencsés bliccelőknek 2000 Ft a bírsága, abban az esetben ha 8 napon belül bemutatja bérletét. Akik nem tudják bemutatni, azoknak 12000 is lehet a büntetésük. Az ingázó diákok általában bérlettel járnak, ami akkor már megéri, ha hetente egynél több alkalommal jelennek meg az iskolában. A bérletek a jegyhez képest arányaiban olcsóbbak. Egy havi bérlet pl. Budapest-Hatvan között 5700 Ft. Mint minden élőlény a földön, az egyetemista faj is szokott étkezni többnyire. Az anyukák egész hétvégén sütnek főznek, hogy csemetéik tudjanak mit enni a héten és persze a megfelelő táplálékmennyiség szervezetbe juttatása után jobban menjen a tanulás. Persze az sem utolsó tény, hogy az otthonról hozott ételek jóval olcsóbbak, még a nyugati aluljáróban kapható gyros-nál is. Az iskolai menza a legtöbb helyen a tanárok pénztárcájához igazodik, mint a diákokéhoz, a diákoknak marad a büfés rántott sajt 300 Ft-ért és a Spar Budget ropi 200 -ért. Azért nem éheznek a fiatal értelmiségiek, de a legtöbb fiatal sajnál kajára költeni, a kajapénzt is inkább szórakozásra , cigire, ruhákra és persze könyvekre költi. A talpraesettebbek már megtanultak főzni viszont így sem biztos hogy kollégiumukban vagy lakásukban adottak a körülmények, hogy szakácstudásukat kamatoztathassák. Azok pedig akik se nem főznek se nem hoznak ételt otthonról kénytelenek naponta 1000-1500 Ft-ot is kiadni. Vannak az iskolához kapcsolódó kiadások is. Ilyen kiadás például az év eleji be iratkozási díj, ami általában csak pár ezer Ft, bár néhány iskola esetében ez is komoly összeg lehet (SOTE 45.731 Ft). Vannak különböző díjak, amik tantárgyak felvétele, leadás, vizsgák elmulasztása, vizsgák többszöri felvétele után járnak. Ezek a díjak az egyetemi életformához tartoznak, végig kísérnek egészen a diplomáig. A szorgalmasabban tanuló diákok képesek megvenni az összes könyvet, amit tanáraink lediktálnak az első órákon, míg mások inkább a fénymásolást választják. Az egyetemi tankönyvek között ritkán találkozni olyannal, ami 2000 Ft-nál olcsóbb, a Magyar alkotmány és közigazgatás történet könyv pl. 4900 Ft-ba kerül. A tankönyvek magas ára miatt a legtöbben csak az alapvetően fontos tankönyveket szerzik be, ezeket is sokszor másodkézből, használtan. A fénymásolás és a nyomtatás jóval olcsóbb, kb. 5-10 Ft között mozog oldalanként. Alacsonyabb ára ellenére a fénymásolásnak az a hátránya, hogy könnyebben eltűnnek elkallódnak a lapok, ami egy 600 oldalas 1,5 kg-os könyv esetében ritkábban fordul elő. A fénymásolás mégis elterjedtebb mint a könyv vásárlás és sokszor a tanárok is fénymásolatokkal dolgoznak, vagy e-mailben küldik a leckét, feladatlapot, amit a következő órára ki kell nyomtatni. Az egyetem persze nem csak a tanulásról és az önmagunkról gondoskodásról szól. Ez a korszak a bulikhoz, az ismerkedéshez, az élményekhez, az új hobbikhoz, a szórakozáshoz köthető. A diákok többsége heti rendszerességgel jár szórakozni és ez így van jól. A legtöbb fősulis, egyetemi bulin nem kérnek sok pénzt belépőre, sőt lányoknak többnyire ingyenes, viszont az ital árak elég húzósak lehetnek, még akkor is, ha a Morrison’s-ban bulizol, ahol 9 előtt minden koktél 600 a sör pedig csak 300-és ezt már mindenki tudja. A népszerű egyetemi klubbokban persze mindig vannak diákkedvezmények, italakciók, amik megkönnyítik a szórakozni vágyó fiatal dolgát a gyors és masszív lerészegedés felé. Az mindenesetre biztos, hogy 2-3 ezer Ft egy buli alkalmával simán elfogy, főleg ha nem otthon vagy a kollégiumban van az a buli vagy ha a szórakozni vágyó diák dohányzik vagy csak szenvedélyes divat mániás és új trendi cuccok nélkül be nem teszi a lábát a Fapadosra. Az éjszakai mulatozáson kívül még rengeteg szórakozási lehetőség van, amit érdemes kipróbálni egy egyetemistának. Moziba, kiállításokra, színházba, operába, múzeumba járni akkor már nem lesz annyi lehetőség, mikor valaki dolgozik, ilyenkor kell kihasználni ezeket, mikor van elég idő pl. szorgalmi időszakban. Sokan csak otthon ülnek, nem használják ki a város adta lehetőségeket. Igaz hogy ezekhez a programokhoz sok pénz kell, mégis ezekbe érdemes befektetni. A színház és mozijegyek megvételéhez is ad támogatást az iskola, sőt még a kollégium is. Ezeket a jegyeket az iskolában 50% kedvezménnyel lehet megvenni. A múzeumokban és különféle rendezvényközpontokban is sok diákkedvezménnyel találkozhatunk. A tanulás és bulizás mellett elengedhetetlen a sportolás. Vannak olyan intézmények, ahol nem tették kötelezővé a testnevelést, de azért a legtöbb iskola felismeri, hogy szükség van erre is. A sport karbantart, növeli a teljesítményt, energiát ad, levezeti a feszültséget és egy egészséges test megtartásához elengedhetetlen. Aki nem mozog eleget, az nem is tudja kihozni magából a maximumot. A BCE-KIK-en 8 alkalmat kell teljesíteni egy félévben valamelyik választható sportágban. 4 félév kötelező. Van lehetőség kosarazni, focizni, kézizni, röpizni, úszni, kondizni, aerobikozni, pompom lánynak lenni, sőt még falat mászni is. Az hivatalos órai foglalkozásokon kívül még arra is van lehetőség, hogy beléphessünk a Diák Sport Egyesületbe (DSE) és így délutánonként is igénybe vehessük az iskola kínálta szolgáltatásokat. A DSE tagság félévente 2500 Ft-ba kerül, amivel bármilyen sportágat korlátlan alkalommal lehet űzni. Ez egy nagyszerű ár, ilyen olcsón sehol máshol nincs lehetőség sportolásra. Egy átlagos budapesti konditerem napijegy kb. 1000-1500 Ft. A bérlet pedig diákkedvezménnyel is 10.000 Ft körül forog. Talán az iskola tornaterme, valamint konditerme nem a legmodernebb viszont sportolásra kitűnően megfelel. Sajnos a tornateremben mégsem tolonganak délutánonként a diákok, pedig ezt a lehetőséget mindenkinek ki kellene használni. A szórakozás közé sorolom a kisebb nagyobb kirándulásokat is. Minden iskola szervez táborokat, külföldi kiruccanásokat, amiken nem csak az élmény miatt, hanem sokszor szakmai szempontból is számolni kell. A fiataloknak előre kell gondolkodni, hogy ne csak a Balaton Sound-ra tegyenek félre, hanem az alkalmanként adandó iskolai utakra is. Az egyetemista életforma kiadásainak fedezésére persze szükség van pénzre, amit egy 20-as évei elején járó szenvedélyesen tanulni vágyó diák több féle módon tud megszerezni. Az első pénzhez jutási mód a szociális és teljesítmény alapú ösztöndíjakon keresztül lehetséges. Ezekre az ösztöndíjakra azonban csak az állami finanszírozású tanulók pályázhatnak. A költségtérítéses finanszírozású tanulókat nem támogatja sem az állam, sem az iskola. Ösztöndíjakra mindenképpen érdemes hajtani, hiszen ez által nemcsak pénzhez juthatsz, hanem kellő szakmai ismeretekre is szert tehetsz. A szociális alapú ösztöndíjak elnyeréséhez valami szociális rászorultság kell, nem elég, ha messze lakunk a sulitól. Ilyen lehet például az árvaság, sok testvér, valamilyen betegség vagy ha valaki például önellátó. Sokan ezen támogatások megszerzéséhez önellátóként tüntetik fel magukat vagy elköltöznek valamelyik nagyszülőhöz, hogy nyugdíjassal vagy tartósan beteggel éljenek egy háztartásban. A szociális ösztöndíjak közé tartozik az alaptámogatás, ami kb. 60000 Ft és az első alkalommal felsőoktatási intézménybe beiratkozott tanulók pályázhatnak rá. Ez egy egyszeri támogatás, ami nagyon jól tud jönni az év eleji kiadások fedezéséhez, pl. laptop, albérlet kaució. A rendszeres szociális ösztöndíjat havonta kapják a diákok, ami átlagban 15-20 ezer Ft. Létezik rendkívüli szoc. ösztöndíj is, amit valamely váratlan esemény bekövetkeztével lehet igényelni, ami kihat a pénzügyi helyzetre is. A külföldre utazó diákoknak is jár külföldi részképzésre támogatás, valamint a kollégiumi elhelyezés is egyfajta szociális támogatásnak minősül. A helyi önkormányzatok is támogatják a rászoruló egyetemistákat, a Bursa Hungarica támogatással, ez minden településen más-más összeget takar. Vannak települések ahol azért is pénzt kapnak a fiatalok, hogy ha felveszik őket egy felsőoktatási intézménybe, sőt ahol már az érettségi bizonyítványt is anyagiakkal jutalmazzák. Ezzel próbálják ösztönözni a helyi lakosságot a tovább tanulásra. Halmajugrán (Heves megye) például 200.000 Ft összeget utalnak azoknak iskolakezdéskor, akik beiratkoznak egyetemre. Sajnos a településen az egyetemre járók száma így is nagyon alacsony. Visontán pedig a Mátra Erőmű támogatja a helyi fiatalságot. A teljesítmény alapú ösztöndíjak leggyakrabban előforduló formája, a tanulmányi ösztöndíj, amit akkor kapnak a diákok, ha kreditindex átlaguk megüti az iskola mércéjét. A köztársasági ösztöndíjat a min 2 félévre bejelentkezett, min. 55 kreditet megszerzett kiemelt szakmai, közösségi, tanulmányi munkájú diákok kaphatják meg. Ezen kívül még létezik Kiemelt Kari, Demonstrátori, Pro Universitate, Szakkollégiumi, Tudományos Diákköri, Közéleti, Szakmai gyakorlaton résztvevők támogatására létrehozott ösztöndíj is. Ezek között vannak, amikre pályázni kell és vannak, amiket pályázat nélkül megkapnak azok, akik kiérdemelték. Az egyetemen tehát érdemes jól tanulni vagy valamilyen szakmai, tudományos vagy közérdekű munkát végezni (pl. Hök, Tudományos Diákkör) , hiszen kifizetődik és más különböző lehetőségeket is nyújt. A Jogtudományi TDK például nem vár el kötelezettségeket tagjaitól, viszont rendszeres szakmai programokat szervez. Ilyen program az ORFK székház meglátogatása, börtönlátogatás és büntetőjogi tárgyalásokon is részt lehet venni. Ezek a programok nem csak tudást nyújtanak, de élményt is, hiszen ezekre a helyekre nem lehet csak úgy bemenni bárkinek. Egy másik módszer a pénzhez jutáshoz, ha munkát vállalunk. Számtalan diákmunka és iskolaszövetkezet létezik, ahol lehet találni, sőt még válogatni is lehet különféle diákmunkák közül. Sok cég keres gyakornokokat, főleg a passzív féléves hallgatók közül, folyamatos, hosszú távú 8 órás munkarendbe. A Robert Bosch Autóelektronikai Kft. Hatvanban például rengeteg passzív féléves hallgatót foglalkoztat, nagyon jól működő gyakornokprogramja van. A diákmunkával jól lehet keresni, mert ezek után a keresetek után keveset vonnak le adó címen, bár a diákmunka órabérek így sem közelik meg a rendes órabéreket (ezek persze lehet hogy a sok adózás után még alacsonyabbak lesznek, mint amit a diákok keresnek). A diákmunka se mindegy hogy mi, a legtöbb iskolaszövetkezet árufeltöltőket, pénztárosokat, call-centereseket, szórólapozókat keres, ami fárasztó és kényelmetlen munka és nem hasznos munkatapasztalatot, hanem inkább elrettentést ad, valamint sok-sok motivációt a tanuláshoz. Kevés hallgató talál olyan munkát amit iskolával együtt jól összehangolva tud végezni, viszont ha jól hasznosítható munkát talál, azt nem érdemes kihagyni, hisz a munkatapasztalat sokat számít az önéletrajzban. A kérdés az, hogy érdemes-e kihagyni az órákat a munka miatt, érdemes-e tanulás helyett inkább munkával eltölteni az időt és suli mellett egyáltalán mennyit érdemes dolgozni. A legtöbb munka ugyanis nem rugalmas, vagy délelőtti munkarendben vagy délutániban végezhető. Az órarend pedig általában nem passzol ezekhez a beosztáshoz. Akinek mégis sikerül elegendő időt tölteni az iskolában munka mellett, az bizonyára hamar megunja majd vagy egy nehezebben elvégezhető, „tanulósabb” intézményben egyszerűen előbb utóbb választania kell, melyikre fordít több figyelmet, melyikbe öl több energiát, melyik számára a fontosabb. A sok munka és tanulás együtt elveszi az időt az élményektől, és a kapcsolatépítéstől is, nem lesz idő sportolni, olvasni, különböző iskolai tevékenységekben részt venni sem. Talán a legegyszerűbb, de a legdrágább pénz szerzési mód az, ha diákhitelt veszünk fel. A diákhitelhez könnyű hozzájutni, kell hozzá egy aktív hallgatói jogviszony igazolás, magyar állampolgárság, személyi és lakcím kártya. A hitelt igénylés után leghamarabb október 15-én már utalják is. Az állami finanszírozású hallgatók maximum havi 40000 Ft-ot igényelhetnek, a költségtérítéseseknek 50000 Ft-ot. Az igazság az, hogy az emberek egy része csak akkor döbben rá, hogy a diákhitel nem egy szociális juttatás, amikor elkezdi a törlesztést. Sokan ilyenkor szembesülnek vele, hogy akár 1 000 000 Ft tartozásuk halmozódott fel és ez bizony közel 100 000 Ft évi kamatot jelent, és ha csak kamatot fizetünk akkor a visszafizetendő hitel csak tovább növekszik. Ezen a példán keresztül is látszik hogyan alakul a törlesztés 7 féléves képzésben, félévente 150 ezer Ft hitellel. Évek Hitelfelvétel Kamatok Tőke 1. (1-2. félév) 300 000 Ft 21 213 Ft 321 213 Ft 2. (3-4. félév) 300 000 Ft 51 729 Ft 672 942 Ft 3. (5-6. félév) 300 000 Ft 85 143 Ft 1 058 085 Ft 4. (7. félév) 150 000 Ft 114 768 Ft 1 322 853 Ft A diákhitelt tehát nem árt átgondolni, hogy felvegyük-e. Akkor érdemes ehhez a megoldáshoz folyamodni, ha más lehetőség nem áll rendelkezésre a tanulmányok fizetésére. A hallgatók élete nem könnyű. Nem csupán a diploma megszerzésére kell koncentrálniuk, hanem tanulmányaik és egyéb költségeik fedezésére is. Ezért nagyon fontos a szülői támogatás. Szükség van rá, hogy valaki anyagi támogatást nyújtson, mert egy középiskolából frissen kilépett diák még nem szerzett elég tapasztalatot ahhoz, hogy iskola mellett munkát vállaljon amiből meg is tud élni és a tanulmányaira is van mellette ideje. Persze szülők szempontjából ezt az áldozatot megéri vállalni, mert egy népszerű, jól eladható szakmát elvégző gyermek igazán jó befektetés. Sok szülő direkt azért küldi egyetemre gyerekeit, mert gyermekük iskolai végzettsége később hozzájárulhat családi vállalkozásuk fejlődéséhez. A 18. életév betöltésével még nem válnak hip-hop nagykorúvá a fiatalok. A tanulmányi idő alatt a legtöbben sokban függenek szüleik pénztárcájától. A szülők kiadásai amit csemetéikre költenek az egyetemi évek alatt érik el csúcspontjukat, amikor fizetik az albit vagy a kolit, az utazást, a tandíjat, a külföldi tanulmányutat és sok minden mást is még ami gyermekük sikeres diplomájához szükséges. A szülők támogatása tehát nagyon fontos, mert pénz nélkül nem lehet egyetemre menni, ösztöndíjakból, szociális támogatásokból, alkalmi diákmunkákból nem lehet megélni.
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.