Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Óvodai látogatási napló 2. része

2010.05.11

 

              A pihenés fél 3 körül ért véget, ezután szépen lassan felébredeztek a gyerekek. A pihenés után játék következik. A gyerekekér 6 óráig kell jönni az óvodába.

             Az óvoda nevelési koncepciója tartalmazza a szeretetteljes légkör kialakítását, amely a gyerekek érdekeit, egyéni igényeit tartja szem előtt, jó közérzetet biztosít.  Sikerorientált, kommunikáló, a környezetben jól eligazodó, problémájuk megoldásában aktívan közreműködő, sajátos megoldást kereső gyermekek nevelését is. A nevelési programban szerepela gyerek fejlettségéből kiinduló, természetes környezetben, játékban öntevékeny részvétellel szerzett tapasztalatokra, ismeretekre épülő képességfejlesztés, a törekvés a gyermeki szabadság és az óvónők módszertani szabadságának biztosítására és a gyerekek önmagukhoz mért értékelése, fejlődés elősegítése.

           

Az óvoda pedagógiai hitvallása az, hogy a nevelőmunka akkor eredményes, ha a gyermekek személyiségét megismerjük, elfogadjuk, érzelmi biztonságot teremtünk számukra. Egyéniségüket tiszteletben tartva törekszünk arra, hogy az új ismeretek befogadására nyitottak és felkészültek legyenek.

            Az intézmény nevelési feladatai közé tartozik az egészséges életmód kialakítása. A cél a testileg, lelkileg egészséges gyermek nevelése.

            A második feladat az érzelmi nevelés és a szocializáció. A cél az érzelmi biztonság és a gazdag érzelmi kapcsolatok kialakítása. Az érzelmi nevelés feladatai a pozitív mintán alapuló szociális tanulás, szereteten alapuló csalásias légkör, másság elfogadása, kedvező érzelmi hatások, a gyermek pozitív megnyilvánulásain alapuló fejlesztés, alkalmazkodó képesség kialakítása, közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlása, erkölcsi nevelés, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség), és akaratának (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat) fejlesztése, nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, hátrányos helyzetű, elhanyagolt gyermekek nevelése – ez a feladat speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek közreműködésével és a kiemelkedő képességű gyermekekhez való alkalmazkodás.

             A harmadik nevelési feladat az értelmi nevelés. A cél megteremteni annak a lehetőségét, hogy tevékenykedések, cselekvések során fejlődjenek egyéni képességeik. Feladatok: a természeti és társadalmi környezetről tapasztalatok szerzése, az ismeretek rendszerezése, tudásvágy felkeltése és kielégítése, értelmi képességek fejlesztése (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás), problémamegoldó és kreatív gondolkodás elősegítése, az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása, a beszédkedv fenntartása, a gyermekek meghallgatása, a gyermeki kérdések és válaszok érvényesülése.

          A negyedik feladat az integráció. A gyerekek nem azonos érettséggel érkeznek az óvodába, más más a szociokulturás háttér, másak az alapképességek. Sok esetben küzdenek beilleszkedési, magatartási-és beszédbeli problémákkal, részképesség-zavarral. A nevelés igazodik a gyermekhez, s ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, családi háttérhez, amelynek a gyermek részese. Azoknál a gyermekeknél, akiknél az óvónő azt tapasztalja, hogy a spontán fejlődés lassúbb, vagy elmarad megfelelő szakszolgálatok segítségét kérjik.

Az óvodai élet tevékenységformái közé tartozik a játék, a mesélés, verselés, anyanyelvi nevelés, rajzolás, mintázás, kézimunka, zenei nevelés, a külső világ tevékeny megismerése, testi nevelés-mozgásfejlesztés és a munkajellegű tevékenységek.

         Az óvoda nevelési programjában fontos pontként szerepel a hagyományőrzés és ünnepek megtartása. Az ünnepek jelentős alkalmak a gyermekek és az óvoda életében. A közös élmény erejével megteremtik a hagyományokat, és közel hozzák a szűkebb és tágabb környezetünk eseményeit. Az ünnepekkel közvetítik egyetemes és nemzeti kultúránk értékeit, a jeles napok kapcsán felidézik a népi hagyományokat.

            Szüksége van gyermeknek, felnőttnek egyaránt arra, hogy az ünnep és a mindennapok elváljanak egymástól. Az ünnep fényét emeli a feldíszített óvoda, az ünneplőbe öltözött gyerekek és felnőttek, a meglepetések, és az ajándékozás öröme.

              A látogatás, amit óvodámban tettem egy nagyon kellemes élmény marad számomra. Sokat tanultam belőle. Megfigyelhettem hogyan zajlik egy nap az oviban, eszembe jutott milyen volt mikor én is óvodába jártam. Láttam hogyan nevelik az óvónők a gyerekeket, hogyan foglalkoznak velük, mennyi mindent kihoznak belőlük. Ma már tudom, hogy mennyire fontosak a csoportos foglalkozások az óvodában, milyen sokat fejlődnek a gyerekek egy-egy ilyen foglalkozás alkalmával, mennyi kellemes élményben van részük az óvodában. Most már tudom, hogy a pihenő is egy hasznos dolog, még ha régebben nem is tűnt annak. J

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.